Architektúra és blokklánc rétegek. Mik ezek, és mi a céljuk?

A blokklánc technológia hatalmas forradalmat hozott az információtárolás és -továbbítás területén. Széles körben elismerik, hogy ez a 21. század egyik legnagyobb innovációja, amely számos iparágra és szektorra hatással lehet – a pénzügyektől, a kereskedelemtől, a logisztikától és a digitális médiától az orvostudományig és a digitális identitásig.

Sokan azonban még mindig kíváncsiak, mi is az a blokklánc. A blokklánc egyfajta decentralizált, mégis elosztott adatbázisként írható le, amely lehetővé teszi az információk számítógépes hálózaton történő tárolását és feldolgozását. A decentralizáció mellett a fő előnye, hogy egy blokklánc adatbázisban egyre több rekordot lehet tárolni. A blokklánc a blokkok elvén működik, ahol minden blokk olyan információkat tartalmaz, mint például a tranzakciók vagy bármilyen más adat. A blokkok összekapcsolódnak és egy nagy láncot alkotnak, amit blokkláncnak nevezünk.

Forrás: DecBC

A blokkláncot is biztonságosnak és függetlennek tervezték, egyetlen központi vezérlési pont nélkül. Peer-to-peer rendszeren működik, így egyetlen egyén vagy szervezet sem ellenőrzi a blokkláncon tárolt információkat. Ehelyett a vezérlés az összes hálózati csomópont között megoszlik, növelve a rendszer egészének biztonságát és megbízhatóságát. A blokklánc is átlátszó, vagyis bárki megtekintheti és megtekintheti a hálózaton végrehajtott bármely tranzakciót.

Ennek a technológiának az első nyilvánosan ismert felhasználási esete a Bitcoin, amelyben a blokklánc nyilvános főkönyvként működik. A Bitcoin hálózaton végrehajtott egyedi tranzakciók szétosztásra kerülnek a tranzakciókat ellenőrző hálózati csomópontok között, majd a tranzakciók blokkokban és örökre a blokkláncon tárolódnak.

A blokklánc technológia architektúrája

A blokklánc technológia architektúrája öt alapvető rétegből áll. Ezen rétegek mindegyike meghatározott funkciókat lát el, következetes és funkcionális technológiai megoldást alkotva az adatok tárolására, kezelésére és továbbítására.

Hardver réteg

A blokklánc hardver rétege azokat a fizikai eszközöket és technológiákat képviseli, amelyeken a blokkláncot megvalósítják és működtetik. Ez a réteg számítógépeket, szervereket, hálózati eszközöket és egyéb hardvereket tartalmaz, amelyek együtt alkotják a blokklánc hálózatot. A blokkláncon tárolt adatokat adatszerverek tárolják, és a blokklánc hálózatban lévő számítógépek megoszthatják egymással ezeket az adatokat. Ez egy P2P hálózathoz vezet, amelyben az információkat egyes hálózati csomópontok ellenőrzik.

A peer-to-peer hálózatot olyan számítógépek nagy hálózatának tekinthetjük, amelyek világszerte megosztanak egymással adatokat. Egyszerűen fogalmazva, a blokklánc egy peer-to-peer számítógépek hálózata, amely egy megosztott főkönyvben rendezett módon számítja ki, ellenőrzi és rögzíti a tranzakciókat. Az eredmény egy elosztott adatbázis létrehozása, amelyben minden adat, tranzakció és egyéb releváns adat tárolásra kerül.

Adatréteg

A blokklánc adatrétege a blokklánc rendszerben blokkokban tárolt adatokat képviseli. Ezek az adatok a tranzakciókra, intelligens szerződésekre és a blokkláncon futó egyéb alkalmazásokra vonatkozó információkat tartalmaznak.

Az adatréteg a blokklánc alapja, és biztosítja annak decentralizáltságát, függetlenségét, átláthatóságát és biztonságát. Minden tranzakció blokkban rögzítésre kerül az adatrétegben, mindegyik az előző blokkhoz kapcsolódik. A kivétel az úgynevezett Genesis blokk, amely a blokklánc legelső blokkját jelenti, és nem tartalmazza az előző blokk hash-ét.

A blokkláncban található adatok biztonságának és integritásának védelme érdekében a tranzakciókat digitálisan írják alá. A tranzakciókat privát kulccsal írják alá, és bárki, aki rendelkezik nyilvános kulccsal, ellenőrizheti az aláírót. Mivel a blokkláncon lévő adatok nem csak titkosítottak, hanem digitálisan aláírva is vannak, az adatok manipulálására tett kísérletek érvénytelenítik az aláírást.

Hálózati réteg

A blokklánc hálózati rétege felelős az adatátvitelért és a kommunikációért a blokklánc hálózat csomópontjai között. Ez a réteg protokollokat tartalmaz a peer-to-peer hálózat csomópontjai közötti kommunikációhoz, lehetővé téve számukra, hogy tájékoztassák egymást a rendszerben lévő új blokkokról és tranzakciókról. Lehetővé teszi számukra, hogy megtalálják egymást, és interakcióba léphessenek, terjedjenek és szinkronizáljanak, hogy a blokklánc-hálózat naprakész és legitim legyen.

A hálózati réteg döntő fontosságú a blokklánc rendszer hatékonysága és eredményessége, de a rendszer egészének biztonsága szempontjából is. A hálózati réteget általában terjedési rétegnek is nevezik.

Konszenzusos réteg

A blokklánc konszenzusos rétege az a mechanizmus, amellyel megállapodás születik a hálózat jelenlegi állapotáról. A konszenzusos réteg célja annak biztosítása, hogy a hálózat összes csomópontja igazodjon a blokklánc aktuális állapotához, és képes legyen ugyanazon az adatokon működni.

A gyakorlatban a konszenzusos algoritmusoknak számos változata létezik, amelyek a blokklánc hálózatokon belül használhatók. A legismertebbek a Proof of Work (POW), a Proof of Stake (POS) és a Delegated Proof of Stake (DPoS). Ezen mechanizmusok mindegyike sajátos jellemzőkkel és bizonyos előnyökkel és hátrányokkal rendelkezik. A konszenzusos algoritmusokat többnyire az egyes blokkláncok követelményei és igényei alapján választják ki.

A konszenzusos réteg kulcsfontosságú a rendszer biztonságának fenntartásához és annak biztosításához, hogy a hálózat minden csomópontja azonos és naprakész blokklánc állapotú legyen. Ez a réteg nagyon fontos a rendszer decentralizáltságának fenntartásához is, aminek az a lényege, hogy egyetlen csomópont sem irányítja a hálózatot.

Alkalmazási réteg

A blokklánc alkalmazási rétege azt a réteget jelenti, amely a gyakorlatban lehetővé teszi a blokklánc használatát a konkrét alkalmazásaihoz. Ez a réteg programozási felületet biztosít az alkalmazásfejlesztők számára, akik különféle célokra hozhatnak létre alkalmazásokat a blokkláncon.

Az alkalmazási réteg számos felhasználási esetre használható, például e-kereskedelem, identitás és hitelesítés, egészségügy, pénzügyi szolgáltatások és mások. Az alkalmazási réteg lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy kihasználják a blokklánc-funkciókat, például az átláthatóságot, a biztonságot vagy a decentralizációt a következő generációs alkalmazások és szolgáltatások fejlesztéséhez.

Forrás: Cointelegraph

Blockchain rétegek

A kriptovaluták világában a felhasználók gyakran találkoznak olyan kifejezésekkel, mint a nulladik réteg, az első réteg vagy a kettes rétegű blokklánc. Mi a különbség köztük, és mi a lényegük?

0. réteg

Maga a blokklánc technológia a nulladik rétegnek tekinthető, amely az első réteg blokkláncainak alapvető infrastruktúráját biztosítja. Ez a réteg magában foglalja azokat az összetevőket, amelyek például a Bitcoin vagy az Ethereum tényleges működéséhez szükségesek. Ide tartozik például az internet, a szükséges hardver és egyéb kapcsolatok, amelyek lehetővé teszik az 1. rétegű blokkláncok zavartalan működését.

A gyakorlatban azonban néhány kriptográfiai projektet Layer-0 blokkláncnak neveznek. Ezek közé tartozik például a Polkadot vagy a Cosmos, amelyek segítenek megoldani a monolitikus architektúrákkal épített első rétegű hálózatok, például a Bitcoin vagy az Ethereum hálózatok problémáit. E projektek célja egy rugalmasabb mögöttes infrastruktúra létrehozása, amely lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy interoperábilis (egymással kommunikáló) célspecifikus blokkláncokat hozzanak létre.

1. réteg

Az 1. réteg blokkláncai közé tartozik például a Bitcoin, az Ethereum vagy a Cardano. Ezek a blokkláncok olyan alapvető tevékenységeket végeznek, mint a tranzakciók rögzítése, blokkok előállítása vagy megfelelő hálózati biztonság biztosítása. Ezenkívül ezek a blokkláncok felelősek a konszenzussal, a blokkolással vagy a blokklánc hálózat működését meghatározó szabályokkal és paraméterekkel kapcsolatos folyamatokért.

Az 1. rétegű blokkláncokat gyakran úgy tervezték, hogy bővítsék a nulladik rétegű blokkláncok funkcionalitását és képességeit, például támogassák az intelligens szerződéseket, és lehetővé tegyék decentralizált alkalmazások (dApps) vagy helyettesíthető és nem helyettesíthető tokenek létrehozását.

2. réteg

A korábbi blokkláncok, mint például a Bitcoin vagy az Ethereum, eredendően nem skálázódnak jól, ami lassabb blokkgyártásban, hosszabb tranzakciós időkben vagy magasabb díjakban is megnyilvánulhat.

Emiatt egyre népszerűbbek az úgynevezett Layer-2 megoldások, mint például a Lightning Network on Bitcoin vagy az Optimism on the Ethereum blokklánc. Ezek a Layer-2 megoldások önálló blokkláncokként működnek, amelyek megszüntetik az 1. rétegű blokkláncok korlátait, például az alacsony skálázhatóságot és a magas díjakat. Ezt úgy érik el, hogy a tranzakciókat az alapul szolgáló blokkláncon kívül (off-chain) dolgozzák fel, és csak az egyes tranzakciók adatait küldik el az alapul szolgáló blokkláncnak.

A második réteg blokkláncai tevékenységeik során rendszeresen kommunikálnak az alapul szolgáló blokklánccal, hogy biztosítsák mindkét blokkláncnak azonos biztonsági és decentralizációs garanciákat. Ez feleslegessé teszi az 1. rétegű blokkláncok módosítását, mivel az 1. réteg gondoskodik a biztonságról, az adatok elérhetőségéről és a decentralizációról, míg a 2. rétegű blokkláncok megoldják a skálázási problémát, és elküldik neki a kész tranzakciós bizonyítékot. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az 1. réteg blokkláncai kevésbé zsúfolódnak.

3. réteg

A blokkláncok alkalmazási rétegének nevezik. Különféle blokklánc alapú alkalmazásokból áll, amelyekkel ma már interakcióba léphetünk, mint például az Uniswap, a Balancer vagy a Decentraland.

Forrás: Medium

Végső gondolatok

Bár a blokklánc technológia nagyon összetett és talán túl bonyolult ahhoz, hogy valaki teljesen megértse, egy kis erőfeszítéssel bárki felismerheti annak nagy hasznát és hasznosságát a mindennapi életben. Ez az oka annak, hogy sok vállalat, köztük a Visa, az IBM és a Walmart, ma már blokklánc technológiát alkalmaz üzleti tevékenységében. Idővel szinte biztosan egyre több világhírű cég csatlakozik hozzájuk.

A Fumbinak köszönhetően gyakorlatilag bárki befektethet kriptovalutákba. Diverzifikált Fumbi Index portfóliónk a kriptovaluták világának minden területének legjobbjait egyesíti – a nulladik rétegű blokkláncoktól a háromrétegű blokkláncokig. Az Index Portfolio egyszerűvé, biztonságossá és intuitívá teszi a kriptovalutákba való befektetést.

EGYSZERŰ REGISZTRÁCIÓ