Blockchain: Mi az, hogyan működik és mi a jelentősége?

A blockchain technológia hatalmas forradalmat hozott az információk tárolásában és továbbításában. A blockchain jelentősége abban rejlik, hogy képes megváltoztatni azt, ahogyan az adatokat feldolgozzák, megosztják és védik a digitális térben. Általánosan elismert, hogy ez az egyik legfontosabb innováció a 21. században, amely potenciálisan hatással van számos iparágra – a pénzügyektől kezdve az elektronikus kereskedelemig, a logisztikától a digitális médiáig, az egészségügyig, a közszolgáltatásokig és a digitális identitásig.

Ennek ellenére sokan még mindig azt kérdezik: mi az a blockchain és hogyan működik? Egyszerűen fogalmazva, a blockchain jelentősége abban rejlik, hogy egy olyan speciális típusú decentralizált és elosztott adatbázis, amely lehetővé teszi az információk biztonságos tárolását, ellenőrzését és feldolgozását számítógépes hálózaton keresztül anélkül, hogy központi hatóságra lenne szükség. A kérdésre adott válasz, hogy hogyan működik a blockchain, szorosan összefügg a kriptográfián, átláthatóságon és kollektív konszenzuson alapuló bizalom alapelvével.

A blockchain egyik legfontosabb előnye, hogy képes tárolni a folyamatosan növekvő számú rekordot – úgynevezett tranzakciókat –, amelyeket blokkokba rendeznek. Minden blokk egy adatcsomagot tartalmaz, jellemzően digitális eszközök átvitelével kapcsolatos információkat vagy más tevékenységeket, és emellett hivatkozik az előző blokkra. Így alakul ki egy összekapcsolt struktúra – a blockchain, vagyis a blokklánc, amely rendkívül ellenálló a manipulációkkal szemben.

Forrás: DecBC

Egy másik fontos előny a decentralizáció. A blockchain központi irányítás nélkül működik – mindent a csomópontok hálózata irányít, amelyek együttműködnek egy peer-to-peer architektúrában. Ez azt jelenti, hogy egyetlen személynek vagy szervezetnek sincs kizárólagos kontrollja az egész rendszeren. Ezzel szemben minden a hálózathoz csatlakozó eszköz (csomópont) hozzáférést kap az egész adatbázis másolatához, így jelentősen növekszik a biztonság, a függetlenség és az átláthatóság. Ezek a tulajdonságok teszik a blockchain kripto technológiákat forradalmian úttörővé, különösen a digitális valuták és a decentralizált pénzügyek (DeFi) területén.

Szintén nagyon fontos a nyilvános ellenőrzés lehetősége – a blockchain úgy van megtervezve, hogy minden résztvevő lehetőséget kapjon a végrehajtott tranzakciók visszamenőleges ellenőrzésére. Ennek köszönhetően ideális olyan alkalmazásokhoz, ahol magas átláthatóságra és a csalások kockázatának csökkentésére van szükség.

Ha mindent tudni szeretnél a blockchainről, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Bitcoint – az első és legismertebb példa ezen technológia valós alkalmazására. A Bitcoin rendszerében a blockchain a nyilvános főkönyv szerepét tölti be. Az összes tranzakció, amely a hálózaton belül történik, független csomópontok által van ellenőrizve, majd blokkokba van tárolva. Ezek a blokkok véglegesen rögzítve vannak a blockchain-en, biztosítva az adatok változtathatatlanságát és megbízhatóságát.

Miután már megválaszoltuk a kérdéseket – Mi a blokklánc, mi a jelentősége és hogyan működik –, a szövegben tovább részletezzük a blokklánc típusait, valamint magát a blokklánc technológiát is.

Blockchain típusok

Ha a blockchain fogalmát nézzük, nem elég csak a „definícióját” ismerni, vagy azt, hogy hogyan működik. Fontos megérteni, hogy többféle típusú blockchain létezik, amelyek különböznek attól függően, hogy ki fér hozzá a hálózathoz, ki írhat tranzakciókat, és hogyan történik az adatok ellenőrzése.

1. Nyilvános blockchain (Public Blockchain)

A nyilvános blockchain a legismertebb típusú blockchain, és teljesen nyitott mindenki számára. Ez azt jelenti, hogy bárki csatlakozhat a hálózathoz, ellenőrizhet tranzakciókat, olvashat adatokat, és részt vehet új blokkok létrehozásában. Ez a típus teljesen decentralizált, ami azt jelenti, hogy nincs központi hatóság.

A nyilvános blockchain példája a Bitcoin, amely egyben a legelterjedtebb alkalmazása a blockchain technológiának a kriptopénzek világában. Minden tranzakciót a hálózaton bányászok ellenőriznek a proof-of-work algoritmus segítségével, és a tranzakciók ezt követően tárolódnak a blockchainen, ahol véglegesen elérhetőek és változtathatatlanok.

2.. Privát blockchain (Private Blockchain)

A nyilvános blockchain-tól eltérően a privát blockchain-t egy adott szervezet vagy entitáscsoport irányítja. Az ilyen hálózathoz való hozzáférés azonban korlátozott. Ez azt jelenti, hogy csak az engedélyezett felhasználók olvashatnak és írhatnak adatokat.

A privát blockchain-ek nem használatosak kriptovaluta projektekhez, hanem inkább vállalati alkalmazásokhoz – például beszállítói láncok nyomon követésére, dokumentumkezelésre vagy auditálásra.

3. Konzorciumi blockchain (Consortium Blockchain)

Ez a blockchain típus a privát és a nyilvános blockchain előnyeit ötvözi. A hálózatot több szervezet irányítja, amelyek közösen alkotják a „konzorciumot”. A hozzáférés továbbra is korlátozott, de nem egyetlen entitás kezében van.

Ezt a típust gyakran használják olyan iparágakban, mint a banki szektor, az energetika vagy az egészségügy. Az ilyen iparágakban fontos, hogy több szervezet ossza meg az adatokat, miközben megőrzi az azokkal kapcsolatos ellenőrzést.

4. Hibrid blockchain (Hybrid Blockchain)

A hibrid blockchain egy másik érdekes típus, amely a nyilvános és a privát blockchain elemeit ötvözi egyetlen platformon. Lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy eldöntsék, mely adatok legyenek nyilvánosak és melyek maradjanak privátok.

A hibrid blockchain alkalmazása különösen akkor terjed, amikor a nyilvánosságot és a magánélet védelmét kell ötvözni – például kormányzati projektekben, közbeszerzéseken vagy digitális azonosító rendszerekben. Még ezekben az esetekben is fontos része a blockchain és a kriptotechnológia világának.

Mi az a blockchain technológia?

A blockchain technológia egy forradalmi módja a digitális adatok tárolásának, feldolgozásának és megosztásának decentralizált környezetben. Ha azt kérdezed, hogy mi az a blockchain technológia, röviden elmondva, ez egy olyan rendszer, amelyben az adatok összekapcsolt blokkokba vannak tárolva, és ezek a blokkok titkosítással védettek. Az egész rendszer központi hatóság nélkül működik, ami magas szintű biztonságot, átláthatóságot és manipulációval szembeni ellenálló képességet biztosít.

A blockchain technológia elsősorban a kriptovaluták területén van használatban, de potenciálja messze túlmutat a blockchain kripto megoldásokon – a pénzügyi szolgáltatásoktól kezdve a logisztikán át az egészségügyig. Ahhoz, hogy jobban megértsük, hogyan működik ez a rendszer, fontos megnézni az alapvető rétegeit, amelyek együtt alkotják a blockchain hálózat robusztus architektúráját.

A blokklánc technológia architektúrája

Ha arra kíváncsi, hogy mi az a blockchain technológia, akkor egy modern, elosztott adatkezelési rendszerről van szó, amely ellenáll a manipulációknak és nem igényel központi hatósághoz való bizalmat. A blockchain technológia architektúrája öt alapvető rétegből áll. Ezek a rétegek együttesen egy robusztus és funkcionális technológiai megoldást alkotnak az adatok biztonságos tárolására, kezelésére és továbbítására decentralizált környezetben.

Hardver réteg

A blockchain technológia hardver rétege a fizikai eszközöket és infrastruktúrát jelenti, amelyeken a blockchain technológia működik. Ez a réteg magában foglalja a számítógépeket, szervereket, hálózati eszközöket és egyéb hardvereket, amelyek közösen alkotják a globális blockchain hálózatot. A blockchain technológián tárolt adatokat adatbázisok tárolják, és az egyes számítógépek – csomópontok – ezeket az adatokat megosztják és hitelesítik.

Ennek a beállításnak köszönhetően peer-to-peer típusú hálózat jön létre, amelyben a blockchain technológia lehetővé teszi a tranzakciók átlátható és változtathatatlan feldolgozását. Azok a számítógépek, amelyek világszerte eloszlanak, végzik el az adatfeldolgozást, a hitelesítést és a tranzakciók rögzítését az osztott könyvelésben, ami a blockchain technológia alapvető jellemzője. Az eredmény egy decentralizált és elosztott adatbázis, amely biztonságos tárolást biztosít minden fontos adat számára.

Adat réteg

A blockchain technológia adat rétege az alapvető építőelem, amely tartalmazza az adatokat, amelyek az egyes blokkokban vannak tárolva. Ezek az adatok tartalmazzák a tranzakciók, okos szerződések és más, blockchain technológián működő alkalmazások információit.

Ez a réteg kulcsfontosságú a rendszer decentralizációjának, integritásának és átláthatóságának biztosításában. Minden tranzakció az egyes blokkokba van rögzítve, amelyek kriptográfiai módon kapcsolódnak egymáshoz. Kivételt képez a Genesis blokk – a blockchain történetének első blokkja.

Az adatok biztonságának és integritásának védelme érdekében a tranzakciókat digitálisan aláírják. A magánkulcsot használják a tranzakciók aláírására, és bárki, aki rendelkezik a nyilvános kulccsal, ellenőrizheti az aláírót. Mivel az adatok a blockchainen nemcsak titkosítva vannak, hanem digitálisan alá is vannak írva, bármilyen próbálkozás az adatok manipulálására érvénytelenné teszi az aláírást – ami újra kiemeli, mi is a blockchain technológia és miért olyan biztonságos.

Hálózati réteg

A blockchain technológia hálózati rétege felelős az adatok továbbításáért és a kommunikációért a különböző csomópontok között a blockchain hálózatban. Ez a réteg tartalmazza azokat a protokollokat, amelyek lehetővé teszik a csomópontok közötti kommunikációt a peer-to-peer hálózatban, és biztosítja számukra az új blokkok és tranzakciók közlését. Ennek köszönhetően a csomópontok képesek egymást megtalálni, kölcsönösen interakcióba lépni, terjeszteni és szinkronizálni, hogy fenntartsák a blockchain hálózatot naprakészen és jogszerűen.

A hálózati réteg kulcsfontosságú a blockchain rendszer hatékonyságához és biztonságához, valamint az egész rendszer biztonságához. Ezt a réteget gyakran propagációs rétegnek is nevezik.

Konszenzusos réteg

A blockchain technológia konszenzus rétege képezi az egész rendszer megbízhatóságának alapját. Feladata, hogy biztosítsa, hogy az összes csomópont egyetértsen az adatok ugyanazon állapotában. Ez a réteg az, ami megkülönbözteti a blockchain technológiát a hagyományos adatbázisoktól – a decentralizált konszenzus helyettesíti a központi rendszergazda szükségességét.

A konszenzus eléréséhez különböző algoritmusokat alkalmaznak, mint például Proof of Work (PoW), Proof of Stake (PoS) vagy Delegated Proof of Stake (DPoS). Minden egyes megközelítésnek megvannak a maga előnyei, és a választás a konkrét használati esettől függ.

A konszenzus mechanizmus biztosítja, hogy egyetlen csomópont sem rendelkezik abszolút irányítással a rendszer felett, ami tökéletesen tükrözi a blockchain technológia lényegét – bizalom közvetítők nélkül.

Alkalmazási réteg

A blockchain technológia alkalmazási rétege lehetővé teszi az alkalmazások fejlesztését és működtetését, amelyek kihasználják ezen technológia előnyeit. Ez az interfész a blockchain technológia technikai magja és annak gyakorlati alkalmazása között.

Ezen a rétegen keresztül a fejlesztők decentralizált alkalmazásokat (dApp) hozhatnak létre különböző területeken: egészségügy, digitális identitás, pénzügyi szolgáltatások, kereskedelem és egyéb területeken. A blockchain technológia átláthatóságot, biztonságot és változhatatlanságot kínál, amelyek az alapját képezik a digitális világban való bizalomnak.

Ez a réteg gyakorlati bizonyítékokat mutat arra, mi is a blockchain – nem csupán egy koncepció, hanem egy funkcionális eszköz, amely valódi alkalmazásokat talál.

Forrás: Cointelegraph

Blockchain rétegek

A blockchain jobb megértéséhez fontos, hogy megismerjük annak rétegzett struktúráját. A blockchain világában a felhasználók gyakran találkoznak olyan kifejezésekkel, mint a nulla réteg, az első réteg és a második réteg blockchain. Ezek a rétegek különböző szinteket képviselnek, amelyeken a blockchain technológia működik, és mindegyik fontos szerepet játszik a rendszer összesített architektúrájában. Mi a különbség közöttük, és mi a lényegük?

0. réteg

A 0. réteg a blockchain alapvető infrastruktúrájaként szolgál, amely a magasabb rétegek blockchainjének alapját képezi. Sok esetben elmondható, hogy maga a blockchain technológia itt kezdődik – az úgynevezett nulladik rétegben. Ez a réteg az olyan alapvető komponenseket tartalmazza, mint az internet, hardver és hálózati kapcsolatok, anélkül, hogy a Bitcoin és az Ethereum típusú első rétegű blockchainok nem működhetnének.

Néhány projekt, mint a Polkadot és a Cosmos, Layer-0 blockchainként ismert. Blockchainjuk jelentősége abban rejlik, hogy rugalmasabb alapinfrastruktúrát kínálnak, amely támogatja az interoperabilitást – tehát a különböző blockchainok közötti kommunikációs képességet. Ezek a projektek így bővítik a blockchain működésének lehetőségeit, különösen összetettebb és skálázhatóbb megoldások környezetében.

1. réteg

A legismertebb első rétegű blockchainok közé tartozik a Bitcoin, az Ethereum és a Cardano. Ennek a típusú blockchainnak az alapvető tevékenységei közé tartozik a tranzakciók rögzítése, blokkok létrehozása, konszenzus kezelése és a hálózat biztonsága. Itt már látható, mi is az a blockchain a gyakorlatban – egy decentralizált rendszer, amelyben minden blokk egy esemény rögzítése, amelyet a hálózat ellenőriz.

Az első rétegű blockchainokat gyakran úgy tervezték, hogy kiterjesszék a Layer-0 blockchainok funkcionalitását, például intelligens szerződések kezelésére, decentralizált alkalmazások (dApp) létrehozására, valamint cserélhető (fungible) és nem cserélhető (non-fungible) tokenek kibocsátására.

2. réteg

A régebbi generációjú blockchainok, mint a Bitcoin és az Ethereum, korlátozott skálázhatósággal rendelkeznek. Bár ezek a hálózatok biztosítják a biztonságot és a decentralizációt, nem mindig képesek gyorsan és hatékonyan feldolgozni a nagy mennyiségű tranzakciót. Itt lépnek be a második rétegbeli megoldások (Layer-2), amelyek önálló blockchainok, amelyeket a fő hálózat teljesítményének javítására hoztak létre.

Például a Lightning Network a Bitcoinhoz, vagy az Optimism és Arbitrum az Ethereum hálózathoz. Ezek a megoldások off-chain működnek – a tranzakciókat a fő blockchainen kívül dolgozzák fel, és csak összegzett adatokat küldenek vissza az eredeti hálózatra. Így segítik a hálózat skálázását anélkül, hogy megváltoztatnák az első rétegbeli blockchain típusát. A második rétegbeli megoldások tehát annak bizonyítékai, hogy hogyan működhet a blockchain egy modern, skálázható környezetben.

A második rétegbeli blockchainok rendszeresen kommunikálnak az alap blockchainnal, hogy biztosítsák, hogy mindkét blockchain azonos garanciákkal rendelkezik a biztonság és decentralizáció terén. Ennek eredményeként nincs szükség változtatásokra az első rétegbeli blockchainokon, mert az 1. réteg biztosítja a biztonságot, az adat elérhetőségét és a decentralizációt, míg a második rétegbeli blockchainok megoldják a skálázási problémát, és kész tranzakciós bizonyítékokat küldenek rájuk. Ez hozzájárul ahhoz is, hogy az első rétegbeli blockchainok kevésbé legyenek túlterheltek.

3. réteg

A harmadik réteg, amit gyakran alkalmazási rétegnek neveznek, az, amivel a felhasználók leggyakrabban találkoznak. Itt találhatók azok az alkalmazások, amelyek a blockchain technológiára építenek, mint például a Uniswap, Balancer, Decentraland és még sok más.

Ez a réteg lehetővé teszi a felhasználó és a blockchain hálózat közötti interakciót, és bemutatja a technológia gyakorlati alkalmazását. Itt válik a blockchain valósággá – olyan alkalmazásokban, amelyek kihasználják a decentralizáció, biztonság és átláthatóság előnyeit, ami a blockchain lényege, és ezért annyira fontos a fejlődése.

Forrás: Medium

Ki validálja a tranzakciókat a blockchainen?

A kérdés, hogy ki validálja a tranzakciókat a blockchainen, az egyik leggyakoribb kérdés, amikor megismerkedünk ezzel a technológiával. A tranzakciók validálása elengedhetetlen ahhoz, hogy a blockchain biztonságos, megbízható és változtathatatlan maradjon. Arra, hogy ki validálja a tranzakciókat a blockchainen, a válasz a használt hálózattól és konszenzusmechanizmusoktól függ.

• Amennyiben a hálózat Proof of Work algoritmust használ, mint a Bitcoin, a válasz arra, hogy ki validálja a tranzakciókat a blockchainen: bányászok. Ezek a felhasználók bonyolult számítási feladatokat oldanak meg, hogy ellenőrizzék a tranzakciók érvényességét, mielőtt azokat a blokkokba írják. További információt olvashat a bányászatról cikkünkben: Bitcoin és kriptovaluták bányászata.

• Ezzel szemben a Proof of Stake alapú hálózatokban, mint az Ethereum (miután áttért a Proof of Stake – PoS-re) vagy a Cardano, a válasz arra, hogy ki validálja a tranzakciókat a blockchainen, más – ők a validátorok. Ezek a résztvevők letétbe helyezik kriptovalutáikat (stake), és a hálózat szabályai szerint megerősítik az új blokkokat.

Függetlenül a modelltől, az, aki validálja a tranzakciókat a blockchainen, közvetlenül hozzájárul a teljes hálózat biztonságának, integritásának és decentralizációjának fenntartásához.

Végső gondolatok

Bár a blokklánc technológia nagyon összetett és talán túl bonyolult ahhoz, hogy valaki teljesen megértse, egy kis erőfeszítéssel bárki felismerheti annak nagy hasznát és hasznosságát a mindennapi életben. Ez az oka annak, hogy sok vállalat, köztük a Visa, az IBM és a Walmart, ma már blokklánc technológiát alkalmaz üzleti tevékenységében. Idővel szinte biztosan egyre több világhírű cég csatlakozik hozzájuk.

A Fumbinak köszönhetően gyakorlatilag bárki befektethet kriptovalutákba. Diverzifikált Fumbi Index portfóliónk a kriptovaluták világának minden területének legjobbjait egyesíti – a nulladik rétegű blokkláncoktól a háromrétegű blokkláncokig. Az Index Portfolio egyszerűvé, biztonságossá és intuitívá teszi a kriptovalutákba való befektetést.

EGYSZERŰ REGISZTRÁCIÓ