A kriptovaluták tokenomikája és jelentése

A kriptovaluta piac 2021-ben exponenciális növekedést produkált, amely során a kriptoeszközök árai esetenként több ezer százalékkal emelkedtek. A kriptovaluták növekvő népszerűségével és elterjedésével a piacon lévő kriptoeszközök száma is folyamatosan nőtt. Ugyanez volt a helyzet az elmúlt év során is, ami visszaeséssel járt, melynek során számuk több ezerrel nőtt.

A Coinmarketcap internetes portál adatai szerint jelenleg több mint 22 000 kriptoeszköz van a piacon. Emiatt is nagyon bonyolult egy átlagos befektető számára az egyes kriptoprojektek követése és technológiai és növekedési potenciáljuk értékelése.

Mivel a piacon elérhető érmék és tokenek száma folyamatosan növekszik, nagyon fontos, hogy a befektetők befektetés előtt megismerkedjenek bármely eszköz tokenomikájával. A tokenomika sok mindent elárulhat a befektetők számára, és gyakran figyelmeztetheti a befektetőket a potenciálisan csalárd rendszerekre vagy tisztességtelenül elosztott modellekre. A Fumbi ezért is készített egy blogot, amely a kriptoprojektek tokenomikájának fontos szempontjaival foglalkozik, amelyeket mindenképpen érdemes követni befektetéskor.

Mi az a Tokenomika?

A tokenomika egy olyan kifejezés, amely magában foglalja az összes olyan szempontot, amely meghatározza bármely token vagy érme gazdasági modelljét. Ez a fogalom magában foglalja például a tokenek újraelosztását, teljes mennyiségét, a kibocsátás ütemezését vagy a gyakorlatban való használhatóságát. A projekt jól felépített tokenomikája a hasznosságával kombinálva hosszú távon gyakran nagyobb keresletet eredményez.

A kriptoprojektek tokenomikája az egyik legfontosabb szempont, amelyet figyelembe kell venni a befektetési döntések meghozatalakor. A racionálisan megtervezett tokenomikájú projektek, amelyek hasznosak, és hosszú távon motiválják a befektetőket tokenek vásárlására és birtoklására, nagy valószínűséggel nagyobb eséllyel lesznek sikeresek, mint azok, amelyek hasznossága és felhasználása a gyakorlatban nulla.

Az optimálisan beállított tokenomika leggyakoribb példája a Bitcoin kriptovaluta. A teljes készlet maximum 21 millió érmére van előre programozva. A Bitcoin-bányászok jutalma egy blokk bányászatáért 210 000 blokkonként felére csökken. 2009. január 3. óta, amikor létrehozták az első blokkot a Bitcoin hálózaton, a blokk jutalom már jócskán csökkent, az eredeti 50 BTC-ről a jelenlegi blokkonkénti 6,25 BTC-re.

Forrás: Bankless

Ez a monetáris modell biztosítja, hogy a Bitcoin hosszú távon deflációs legyen. Sőt, a Bitcoin forráskódjába beágyazott szabályok alapján nagyon könnyű megjósolni, hogy melyik évben hány Bitcoint bányásznak, és mikor bányászják ki az utolsó Bitcoint a hálózatban. Annak érdekében, hogy elkerüljük azokat a helyzeteket, amikor a blokkbányászati ​​jutalmak nem tudják fedezni a bányászok költségeit, Satoshi Nakamoto olyan szabályt definiált a protokollban, amely meghatározza, hogy a blokk jutalom nemcsak az újonnan bányászott bitcoinokat tartalmazza, hanem a tranzakciók tranzakciós díjait is.

Ebből a szempontból elmondhatjuk, hogy a Bitcoin tokenomikája egyszerű és egyben gazdaságilag tökéletesen átgondolt. Minden átlátható és kiszámítható, a blokk bányászatának csökkenő jutalma idővel növeli annak ritkaságát.

A projekt tokenomikáját befolyásoló tényezők

A tokenek cirkulációja és teljes kínálata (Circulating and Total Supply)

Mielőtt bármilyen kriptoprojektbe fektetne be, nagyon jó, ha ellenőrzi a tokenek forgalomban lévő és teljes kínálatára vonatkozó információkat.

A forgalomban lévő készlet a jelenleg forgalomban lévő tokenek vagy érmék mennyiségét jelenti. A legtöbb projekt körben lévő kínálata idővel növekszik, akár a bányászatból vagy a készletezésből származó új tokenek kibocsátásán keresztül, akár egy időszakos kiadáson keresztül, amit általában az egyes projektek tokenomikájában jeleznek.

A teljes készlet a tokenek vagy érmék maximális mennyiségét jelenti, amelyet a projekt élettartama során valaha is forgalomba fognak hozni. Például a Bitcoin maximális érmekészlete 21 millió, a Litecoin 84 millió, a Cardano pedig 45 milliárd ADA-érme.

Egyes kriptovaluták azonban nem rendelkeznek meghatározott maximális kínálattal, ezért ezeknek a kriptovalutáknak a kínálata évről évre növekszik. A korlátlan készlettel rendelkező tokenek legjobb példái például a stablecoinok. Ezeket a tokeneket általában a fedezetükre szánt tartalékok függvényében bocsátják ki, és elméletileg korlátlanul növekedhetnek, feltéve, hogy a társaságok elegendő készpénztartalékkal rendelkeznek ezek fedezésére.

A tokenek vagy érmék keringésével és teljes kínálatával kapcsolatos információk ellenőrzése révén a befektetők betekintést nyerhetnek az adott kriptoprojektek inflációjába, illetve, hogy hány új token vagy érme kerül még forgalomba.

Tokenek/érmék újraelosztása (Token Distribution)

A token elosztása nagyon fontos szempont, különösen az új és fejlődő projekteknél. A gyakorlatban hasznos tudni, hogy milyen típusú befektetők birtokolják az adott tokent, mert a lakossági befektetők általában másként viselkednek a piacon, mint az intézményi befektetők.

A tokenek entitások közötti megoszlása ​​általában attól függ, hogy a tokenek hogyan kerülnek forgalomba. Egyes kriptoprojektek az érmék kezdeti eladásával (az úgynevezett IC-vel) kerülnek forgalomba, egyesek magáneladásokon, mások pedig airdropov (jutalom azoknak a felhasználóknak, akik például előre tesztelték a hálózatot). Ma ritkább jelenség az úgynevezett Fair Launch, amely például a Bitcoin vagy a Dogecoin idejéből ismert.

Korábban bebizonyosodott, hogy egyes kriptoprojektekben jelentős mennyiségű token került idő előtt emberek egy kis csoportjának, kockázati tőkealapoknak vagy kapcsolódó személyeknek a kezébe. Ezt követően az árnövekedés során eladták vagyonukat, és jelentősen le is nyomták az árukat, mert előzetes vételáruk lényegesen alacsonyabb volt a nyilvános kereskedés indulásakor érvényes piaci árnál. A tokenek ilyen indításának módja nem teljesen tisztességes, de a kriptoprojektek gyakran ilyen módon kapnak finanszírozást a kezdetekkor, hogy finanszírozzák tevékenységeiket.

Az ICO, vagyis a tokenek előértékesítése nem teljesen rossz megoldás, de megvannak a buktatói. Az ICO-ban a tokeneket általában csak az entitások kis százalékának adják el az érdekelt felek teljes számából. Ezt követően, amikor a tokenek nyilvános kereskedésbe kezdenek, az árfolyamuk kezdetben hajlamos az egekbe szökni, lehetővé téve az emberek e szűk csoportja számára, hogy nagy haszonnal értékesítsék eszközeiket.

A token forgalmazás területén a legtisztességesebb megközelítés az úgynevezett “Fair Launch”. Ebben az esetben nincs olyan lehetőség vagy korai hozzáférés, amely lehetővé tenné a befektetők bizonyos csoportjainak tokenkiosztását, mielőtt a token kibocsátásra kerül és nyilvánosan kereskedhetne. A legtisztességesebb piacra dobás példája maga a Bitcoin – a Bitcoin hálózatában kezdetben senki sem volt előre feltöltve, és gyakorlatilag bárki részt vehetett a bányászatban az indulástól kezdve.

Példa a NEAR protokoll tokenek újraelosztására

Forrás: Near Protocol

A token / érme használhatósága (Token Utility)

Az, hogy a token milyen tulajdonságokkal rendelkezik, és van-e valódi haszna, egy másik nagyon fontos tényező a lehetséges sikerében.

Ha azt akarjuk, hogy a token sikeres legyen, nagyon fontos, hogy a kriptovaluta szektor bizonyos tevékenységeire használják, amelyek keresletet fognak generálni rá. Például az Ethereumnak számos különböző felhasználási esete van – tranzakciós díjak fizetésére a hálózatban, úgynevezett gázdíj fizetésére a DeFi-vel és NFT-vel való interakció során, intelligens szerződések és decentralizált alkalmazások létrehozására, valamint karbantartására is szolgál a hálózat általános biztonsága a kockáztatás révén, amely további jutalmakat generál az ETH-ban az érvényesítők számára.

Ha a tokennek nincs valódi haszna, akkor valószínűleg nem lesz elég vásárlóerő ahhoz, hogy ára hosszú távon emelkedjen.

Az égető mechanizmus megvalósítása (Token Burning)

A kínálat elégetése vagy egy részének elégetése egy nagyon érdekes módja egy adott token vonzerejének és keresletének növelésének. Jelenleg sok kriptoprojekt rendszeresen elégeti készletének egy részét, ami azt jelenti, hogy ezeket a tokenek végleg kivonják a forgalomból.

Az egyik népszerű blokklánc, amely bevezette a rendszeres égetést, a BNB. A BNB az Auto-Burn nevű rendszert használja, hogy a teljes kínálatot 100 millió BNB-re csökkentse. Ez a mechanizmus határozza meg az elégetendő BNB mennyiségét a BNB ára és a BNB Smart Chain-en (BSC) a negyedév során generált blokkok száma alapján.

Egy másik projekt, amely 2021-ben vezette be az égetést, az Ethereum. A London Hard Fork bevezetése bevezette a tranzakciós díjak elégetését az Ethereum hálózaton, amelynek célja a teljes keringő ETH készlet csökkentése és idővel deflációs eszközzé alakítása.

ETH égett eddig

Forrás: Etherscan

Kormányzás (Governance)

A kripto-rojektek és a decentralizált alkalmazások a decentralizált jellegükből fifolyólag a kormányzás óriási szerepet játszik a projekt tokenómiában. Sok token úgynevezett irányítási tokenként működik, ami azt jelenti, hogy a tulajdonosok szavazati jogot kapnak, hogy befolyásolják a jövőbeli szavazatokat és a projektek irányával kapcsolatos döntéseket.

Az irányítási modell a kriptoprojektek decentralizálásának fontos eszköze, mivel biztosítja, hogy a központosított fejlesztői csoport helyett a tokentulajdonosok közvetlenül dönthessenek arról, hogy a projekt melyik irányba haladjon.

Végső gondolatok

A kriptoprojektek tokenomikájába való betekintés egy fontos alapkoncepcióval szolgálhat a befektetők számára, amely megragadja a token értékét befolyásoló fő tényezőket. A tokenomika azonban csak egy a fundamentális elemzés számos tényezője közül, ezért az elemzés során minden más tényezőt is figyelembe kell venni, mint például a technológiai potenciált, a láncon belüli adatok elemzését, a verseny és egyéb piaci hatások elemzését. 

LÉPJ BE A FIÓKODBA