Mik azok a kriptovaluták és miért hozták létre őket?

10 évvel ezelőttig valószínűleg kevesen ismerték a kriptopénz kifejezést. Ma, több mint 15 évvel a leghíresebb, a Bitcoin megalkotása után szinte minden, szabad internet-hozzáféréssel rendelkező ember hallott már róluk.

Azonban még mindig csak a lakosság kis százaléka érti igazán a lényeget és az okokat, hogy a kriptovaluták miért nem csupán egy spekulatív eszköz, hanem egy olyan eszköz, amely idővel forradalmasíthatja a pénzügyi szektort.

Mi jut eszébe az átlagembernek, amikor először hallja a kriptopénz kifejezést?

Valószínűleg az, hogy ez egyfajta valuta. Sajnos a legtöbb ember azzal kezdi és fejezi be a témával kapcsolatos vizsgálódását, hogy a kriptopénzeket az euróhoz, a koronához vagy a dollárhoz hasonló alternatív internetes fizetőeszközként képzeli el. Azzal együtt, hogy a mainstream média milyen felületesen tudósít a kriptovalutákról, aligha meglepő, hogy még a technológiailag jártasaknak is időbe telik megérteni, hogy a kriptovaluták több mint a hagyományos pénz digitális másolata.

A legkönnyebben úgy lehet bevezetni egy újoncot a témába, ha megpróbáljuk bemutatni, miben különbözik a kriptovaluták királya , a Bitcoin a szokásos állami valutáktól (dollár, euró stb.). Ez a decentralizált jellege.

A decentralizáció azt jelenti, hogy nincs központi entitás vagy hatóság, amely irányíthatná és befolyásolhatná. A Bitcoin feletti hatalom – nagyon leegyszerűsítve – “mindenki” kezében van, és ez a matematika és a kriptográfia segítségével történik. Ez teszi a hagyományos bankrendszer tökéletes alternatívájává.

Amikor besétálsz egy bankba, és úgy döntesz, hogy pénzt utalsz át a számládról a barátod számlájára, valójában nem te utalod át közvetlenül a pénzt, hanem a bankod, vagy egy harmadik fél. Ha ez a bank csődbe megy, vagy egyszerűen csak úgy dönt, hogy valamilyen okból elutasítja a tranzakciót, akkor komoly problémába ütközik.

A Bitcoin esetében ez nem fordulhat elő, mivel a bitcoinok feletti ellenőrzés kizárólag Önnél van, vagy bárki másnál, aki ismeri a bitcoin tárca privát kulcsát. Nincs olyan szervezet, amelyik leállíthatja a Bitcoint. Sem a bíróságok, sem a rendőrség, sem a hadsereg, sem a hackerek, sem az amerikai vagy az orosz elnök nem képes erre. Valójában a hagyományos fiat valutákkal ellentétben a központi bankoknak és a nemzeti kormányoknak nincs hatalmuk a kriptovaluták felett, már ami a létezésüket illeti.

Ahhoz, hogy a Bitcoint mindenhol leállítsák vagy betiltsák, az internetet kellene világszerte leállítani. De még így is, hála a Blockstreamnek, amely műholdjaival már most is a Föld szinte minden területét lefedi, a blokklánc tovább élne.

A Bitcoin decentralizált jellegét a bányászat biztosítja.

Ez egy olyan folyamat, amelynek során az úgynevezett bányászok ellenőrzik a bitcoin-hálózat összes tranzakcióját, amiért újonnan bányászott bitcoinokkal jutalmazzák őket. Erre később részletesebben is kitérünk, de fontos tudni, hogy a bányászat hasonló szerepet játszik a Bitcoin kriptovaluták esetében, mint a központi bankok a fiat pénzek esetében. A különbség azonban az, hogy a bányászat decentralizált marad, mivel bárki részt vehet benne.

A bányászati folyamat részeként a Bitcoin kinövi a főkönyvét, amelyet blokkláncnak nevezünk, amely az összes Bitcoin-tranzakció összetéveszthetetlen, átlátható története. A blokklánc esetében biztosak lehetünk abban, hogy egyetlen tranzakció sem fog elveszni, és abban is, hogy egyetlen bitcoin sem fog eltűnni a bitcoin tárcából a privát kulcs használata nélkül.

Ezt a privát kulcsot nem lehet visszafejteni. Ha tehát azt hallotta, hogy a bitcoint feltörték, az a média félreértelmezése volt. A kriptovaluták ellopása csak akkor fordul elő, ha a tulajdonosok harmadik félre bízzák azokat megőrzésre – például egy központi tőzsdén tartják, amelyet feltörnek, vagy egy hacker hozzáfér a privát kulcsukhoz, amelyet valahol online tárolnak. Más szóval, a kriptovaluták ellopása csak a magánkulcs birtokosának biztonsági szabályainak elhanyagolásával történhet, de nem a rendszer feltörésével, amelyen a Bitcoin működik. A biztonsági kockázatokkal és a kriptovaluták védelmének módjaival a blog későbbi részében foglalkozunk.

Miért hozták létre a kriptovalutákat?

A kriptovaluták különböző okokból keletkeznek. Egyesek a jelenlegi pénzt akarják helyettesíteni, mások célja, hogy helyet biztosítsanak a blokkláncukon decentralizált alkalmazások létrehozásához. Megint mások a teljesen anonim, nyomon követhetetlen tranzakciók küldésének lehetőségeire összpontosítanak. A kriptovaluták “atyja”, a Bitcoin azonban, úgy tűnik, olyan valutaként született, amely az aranyszabvány eltörlésére és a jelenlegi pénzügyi világ működésére való reakcióként volt hivatott.

Alapítója, akit csak Satoshi Nakamoto álnéven ismerünk, 2009. január 3-án hozta világra szimbolikusan az első Genesis blokk bányászásával, az Egyesült Államokban tomboló jelzáloghitel-válság idején, amely az egész pénzügyi világot megrázta. Nos, mivel a blokkláncon minden tranzakció a tranzakció végrehajtásához szükséges adatokon kívül információt is tartalmazhat, Satoshi ebbe a Genesis blokkba beépítette a “Chancellor on brink of second bailout for banks” szöveget, ami lefordítható úgy, hogy “A kancellár a bankok második mentőcsomagjának jóváhagyásának küszöbén áll.”.

A Bitcoin a természeténél fogva és amiatt, hogy deflációs valuta, új alternatívát kínált az embereknek a pénzzel kapcsolatban. A központi bankok a legutóbbi válság tapasztalatai után is a mai napig egyre több pénzt nyomtatnak, leértékelve a meglévő pénzt, a Bitcoin viszont úgy van programozva, hogy soha nem lesz belőle több 21 milliónál. Így vált a hagyományos valuták tökéletes alternatívájává – mivel a decentralizáció és a deflációs politika kombinációja. Több mint 15 éves múltra tekint vissza, és semmiképpen sem megy sehová.

De a Bitcoin messze nem az egyetlen kriptopénz, amely helyet keres a nap alatt. Sok más kriptovaluta is létrejött már különböző indíttatásból.

Kezdjen el most biztonságosan befektetni a kriptovalutákba.

A decentralizált alkalmazások esetében jelenleg az Ethereum kriptovaluta és annak blokklánca jár az élen, és a jövő más projektjei és decentralizált alkalmazásai is ezekre épülhetnek. Az XRP kriptopénz remek példa arra, hogy a blokklánc hogyan segítheti a hagyományos bankokat a gyors és olcsó tranzakciók lebonyolításában. Létrehozója, a Ripple egyáltalán nem vonakodik beismerni, hogy a Bitcoinnal ellentétben a bankokkal akar együttműködni.

Már több ezer kriptovaluta létezik, és sajnos mellettük sok csaló is. A legtöbbjük soha nem fog hasznot találni, és spekulatív eszköz marad. A következő néhány év tehát főként néhány tucat igazán ígéretes projekt csatája lesz, amelyek kemény harcot fognak vívni egymás között, hogy ki fogja megteremteni a digitális gazdaság új szabványait.

Ha a Bitcoint jelenleg a mérete, robosztussága, áthatolhatatlansága és a decentralizáció garanciái miatt dicsérik, vannak olyan kriptovaluták, amelyeknek ambícióik vannak arra, hogy a decentralizáció jellegében megelőzzék a Bitcoint, és ezzel együtt megoldják a legfőbb gyengeségét, ami egyben az eddigi legnagyobb előnyét is jelenti. Ez pedig a bányászat, amely magas villamosenergia-költségekkel jár, és egyes tanulmányok szerint negatív hatással van a környezetre.

Ezért olyan kriptovaluták jelentek meg, amelyek a Bitcoin legjobb tulajdonságait igyekeznek átvenni, és a decentralizációt zöldebb és olcsóbb módon valósítják meg.

Ezek olyan projektek, amelyek a Proof of Stake algoritmust kívánják használni. A már említett Ethereum tervezi, hogy áttér erre, ahogy például egy olyan kriptopénz is, amelyet egy széles akadémiai közösség fejleszt. A neve Cardano.

Vannak olyan digitális valuták is, amelyek arra helyezik a hangsúlyt, hogy a tranzakcióik minél olcsóbbak és ugyanakkor rendkívül gyorsak legyenek, ugyanakkor a decentralizációjuk nem olyan magas, mint a Bitcoiné. Ide sorolhatjuk például a Solana vagy az Avalanche okosszerződéses platformokat, amelyek olcsóak és gyorsak, de decentralizáció szempontjából valamivel kevésbé decentralizáltak. ide sorolhatjuk az EOS-t vagy a Tront.

A Bitcoin jelenleg is szenved a hálózat skálázhatóságával kapcsolatos problémáktól. Robusztusságának következménye, hogy a tranzakciók hosszabb ideig tartanak és költségesebbek. Ezért olyan kriptovaluták jelentek meg, amelyek ugyanezen a technológián alapulnak, de kisebb módosításokkal, amelyek részben ezt a problémát orvosolják.

Ebbe a kategóriába sorolható a Litecoin, amelyet “digitális ezüstként” emlegetnek, mivel a Bitcoin másolataként jött létre, néhány módosított funkcióval, amelyek gyorsabb tranzakciókat és négyszer annyi érmét biztosítanak. Vagy ott van a Bitcoin Cash, amely a Bitcoinról való leválással (az úgynevezett hard-forkkal) jött létre 2017-ben, azzal a megkötéssel, hogy a Bitcoinnal ellentétben a Bitcoin Cash több adatot képes egyetlen bányászott blokkba beleférni, és így több tranzakciót tud végrehajtani ugyanannyi idő alatt.

A különböző projekteknek különböző ambíciói vannak. Azonban akár a decentralizált deflációs Bitcoinról, akár a bankközpontú XRP-ről van szó, a kriptovaluták olyan alternatívát és technológiai innovációt kínálnak, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Azonban még a legrégebbiek is csak néhány éve léteznek, ezért logikus, hogy árfolyamuk nagy volatilitástól szenved.

Kezdjen el most biztonságosan befektetni a kriptovalutákba.

Mibe fektessünk?

Fumbi Index Portfólio – Vásároljon egy egész csomag bevált kriptovalutát a lehető leghamarabb a Fumbi Index Portfolio termékünkön keresztül, és használja ki a jelenlegi növekedést. A Fumbi Index Portfólióval több mint 20 kriptovalutát vásárolhat egyetlen befizetéssel, és befektetését a Fumbi Algoritmusunk fogja kezelni, amely a teljes piac növekedését követi. A portfólió 2023-ban akár 122,75%-os teljes értéknövekedést ért el.

Advanced Portfóliók – Ebben a termékben az új és egzotikus kriptovaluták széles választékát (több mint 60 top) és új portfóliókat talál, amelyeket vagy maga építhet, vagy használhatja a szakembereink által készített előre elkészített sablonokat.

A Fumbinál már 50 eurótól vásárolhat és fektethet be.